Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


első fejezet második rész

2008.12.19

1.2          A finnek és a Road Racing – Híres finn motorversenyzőkről

 

Road Racing. Sem magyar, sem finn neve nincs igazán. Gyorsasági Motoros Világbajnokság – jobb híján így hívjuk. Olyan, mint a Forma-1, csak két keréken. És olyan kevés finn űzte ezt magas szinten, hogy sajnos maguk a finnek is már-már elfelejtették saját hőseiket. Pedig van miért emlékezni rájuk.

 

Különös örökség: Jarno Saarinen

 

Minden kétséget kizáróan Jarno Saarinen hagyta a világra a legkülönösebb örökséget, ami ember hagyhat. Ez az örökség pedig a keresztneve.

Jarno Saarinen 1945. december 11-én született Turkuban, és 1973. május 20-án halt meg, Monzában. Mindössze 28 évet élt, de ez alatt a 28 év alatt legendája messze túlnőtt Finnországon. Talán ezért is van, hogy világszerte bárhol máshol jobban ismert, mint Finnországban…

A versenyzés olyannyira érdekelte, hogy a Turkui Egyetemen autószerelő-mérnöki diplomát szerzett 1971-ben. Kiváló szerelőnek, és kellemes modorú, kedves embernek tartották pályatársai. A versenyzést egészen korán kezdte, már 1965-ben finn jégmotor-bajnok volt. Az összes motoros kategóriában kiválóan megállta a helyét, legyen az enduro, motokrossz, salak-, vagy jégmotor, esetleg gyorsasági motorverseny, és gyakorlatilag a motor teljesítménye sem számított. Végül a gyorsasági motorverseny mellett kötelezte el magát.

Akkoriban ennek a szakágnak három csoportja létezett: 125, 250 és 350 ccm. Saarinen úgy nyert négy év alatt 6 finn bajnoki címet, hogy minden évben minden kategóriában rajthoz állt. (Ma ez több okból is teljességgel elképzelhetetlen!) 1969-ben a 125 és a 250, 1970-ben a 250, 1971-ben a 350, és 1972-ben a 250 és a 350 ccm-es kategóriában is finn bajnok lett, úgy, hogy emellett 1968-tól részt vett a motoros világbajnokságban is, ott is több teljesítményosztályban, és mindezalatt egyetemre járt és diplomát szerzett, felesége és gyereke volt!

Kivételes tehetségnek tartották, akit nem riasztottak el a nehézségek. Bár már 1968-ban debütált a gyorsasági motoros világbajnokság Finn Nagydíján, 1970-ig nem volt pénze arra, hogy a világbajnokság állandó résztvevője legyen. Ekkor, mivel egyetemre járt, felkeresett három turkui bankot, és tanulmányi segélyt kért tőlük. Meglepő módon mindhárom banktól kapott pénzt, így vehetett magának egy olyan motort, mely megfelelt ahhoz, hogy a világbajnokságban indulhasson vele.

1970-ben a VB 250 ccm-es kategóriájában a negyedik helyen végzett, 1971-ben, ugyanezen kategóriában harmadik, míg 350 ccm-ben második lett. 1972-ben felért a csúcsra: világbajnok lett a 250-es géposztályban, és második helyezett a 350-esben (ugyanekkor mindkét kategóriában finn bajnok is!).

Csodálták kedves, nyitott, őszinte, barátságos és segítőkész természetét éppúgy, mint különös, jégmotorozásra emlékeztető vezetői stílusát. És nem csak Finnországban, hanem szerte a világon, Amerikától Olaszországig. Saarinen nem csak különleges stílusban, de rendkívül biztonságosan is motorozott. Soha életében nem bukott versenyen, egészen az 1973-as monzai GP-ig.

1973. május 20-án, Monzában bekövetkezett minden idők legnagyobb tömeges bukása a motorversenyzés történetében. A 250 ccm-esek versenyén Renzo Pasolini megcsúszott egy olajfolton, mely az előző géposztály versenye után maradt a pályán (akkoriban eléggé hanyagul, vagy egyáltalán nem takarították le a pályákat a két verseny közötti rövid szünetekben). Pasolini irányíthatatlan motorjába belerohant Saarinen, és még tizenkét versenyző bukott az ütközés miatt. Renzo Pasolini és Jarno Saarinen a helyszínen életét vesztette, a többi tizenkét résztvevő súlyosabb vagy enyhébb sérülésekkel megúszta a bukást.

Jarno Saarinennek ez volt az egyetlen versenybalesete pályafutása során, és ez sem az ő hibájából következett be…

S mit hagyott a világra ez a legendás motorversenyző? Jarno Saarinennek ma Hollandiában készített honlapja van. Könyvet írtak róla, angol és német nyelven, melyet szintén Hollandiában adtak ki 2003-ban, halálának harmincadik évfordulóján. Ugyanezen a napon a finn sajtóban csak egy rövidke bejegyzés szerepelt a Helsingin Sanomat hasábjain, mely arról tudósított, hogy a baleset két halálos áldozatának családja virágot helyezett el a monzai pálya emlékhelyénél.

A finnek lassacskán elfelejtették a hősüket, aki felmotorozta országukat a világtérképre, de egy egész autós-motoros világ büszkén emlékszik rá. (www.jarnosaarinen.nl, Helsingin Sanomat, 2003. 05. 21., Jarno Saarinen, The Flying Finn, 2003…)

Van valaki azonban a motorsportban, egészen pontosan a Forma-1-ben, aki olasz létére büszkén visel egy finn keresztnevet. Az illető Jarno Trulli, akinek édesapja annyira rajongott Saarinenért, hogy amikor fia megszületett 1974-ben, a Jarno keresztnevet kapta. Így aztán a név még a fiatal motorsport-rajongó generáció számára is ismerősen cseng. (Formula-1 tietosanakirja, 203-204.)

Mit hagyott hát a világra Jarno Saarinen, finn motorversenyző? Egy legendát, és a keresztnevét. Különös örökség…

 

 

 

Ezüstfiú: Mika Kallio

 

 

Mika Kallio 1982 novemberében született Valeakoskiban. Édesapja, Hannu Kallio magas szinten versenyzett, ezért a kis Mika kora gyermekkorától érdeklődött a motorversenyzés iránt. Tizenkét éves korában próbálkozott először a jégmotorozással, és két évvel később megnyert egy nyári versenyt.

Innentől egyenesen ívelt felfelé a karrierje: három egymást követő évben megnyerte a Finn Motoros Bajnokság 125 ccm-es géposztályát, akárcsak a jégmotor bajnokságot. 2001-ben az ötödik helyen végzett az Európabajnokságban. Ugyanebben az évben debütált a Világbajnokság Német Nagydíján. Az Ajo Motorsporttól egész éves szerződést kapott 2002-re. 2002-ben és 2003-ban is a tizenegyedik helyen végzett a VB-n, és megszerezte első dobogós helyezését is. A 2003-as szezon közepén ajánlatot kapott a Red Bull KTM istállótól, ezzel a gyorsasági motoros világbajnokság történetében az első finn lett, akit gyári versenyzőként foglalkoztattak.

2005-ben és 2006-ban a KTM színeiben Kallio mindkétszer a második helyen végzett a VB-n, és 2007-re géposztályt váltott. 2007-ben hetedik, 2008-ban………..végezett a bajnokságban, de a jövő évtől szerződése van a legmagasabb géposztályba, a Moto GP-be.

Jelenleg Mika Kallio a teljes mezőny (mindhárom géposztály) egyetlen finn résztvevője. Minden idők második legsikeresebb finn motorversenyzője Jarno Saarinen után. Finnország adott valakit az „újkorban” is, akire majd felnézhetnek a motorozni vágyó gyerekek, és akit remélhetőleg nem felejtenek el…

 

 

 

 

Ahogy az autózásban, úgy a motorozásban is akkor vannak igazán elemükben a finnek, ha nem aszfaltozott körpályán kell megmutatniuk a világnak a sisut. Motocrossban sem rosszak, de az igazi, finn bajnokokat számolatlanul felvonultató sportág az Enduro motorozás. Jelen fejezetben erre nem szándékozok kitérni, a motocrossos, valamint az endurós életrajzok és eredménylisták a függelékben megtalálhatóak.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.