Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Második fejezet, második rész

2008.12.19

2.2. Motorsport a finn sajtóban

 

A finn sajtóban végzett, szintén saját kutatásaim eredményein alapul a következő fejezet. Az okot az alábbi kijelentés jól alátámasztja: „A nemzeti identitást alakító tényezők közé tartozik a média. A globális fogyasztói identitásban érdekelt piaci erők egyre erőteljesebben jelennek meg a médiumokban, hatásuk nagyobb a nemzeti identitásra, mint a civil szférának, vagy az államnak.” (Murányi)

Három kutatási terület eredményeit használtam: először a Helsingin Sanomat véletlenszerűen kiválasztott egy hónapnyi anyagát vizsgáltam, aztán megnéztem a tartalmi arányokat Finnország egyetlen autós szaklapjában a Vauhdin Maailmaa-ban, valamint az egyetlen motorsportos évkönyvben, a Ruutulippuban. Végül vizsgáltam a könyvpiacot a különböző típusú és tartalmú autósportos szakkönyvek kiadását figyelembe véve.

Mivel „A nemzeti identitás elmélyítésében a televíziónak, mint a legnagyobb hatású médiumnak, nagy a szerepe.” (Murányi), megpróbáltam megvizsgálni a televíziós közvetítéseket is, ám ezen a területen elkeserítő dolgot tapasztaltam. Amíg az MTV3 közvetítette a F-1-es futamokat, addig szélesebb réteg számára volt ugyan elérhető ez a fajta szórakozás, de tele volt reklámmal. A magyar médiatörvény (1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról) 17.§-ának 3-as bekezdése értelmében a sportközvetítéseket addig nem lehet reklám céljából megszakítani, amíg magában a sporteseményben is szünet nincs. Ez a törvény minden bizonnyal tekintettel van azon szurkolókra, akik folyamatában szeretnék látni az eseményeket. Sajnos a finn médiatörvény nem tesz ilyen kitételt, így a közvetítések egy-egy izgalmasabb futam esetében néha már teljesen követhetetlenek voltak.

2007 óta a követhetetlenség megszűnt, mert megszűntek az élő közvetítések is az MTV3 csatornán. Versenyhétvégéken mindössze fél-egyórás összefoglalókat adnak az esti órákban. Az élő közvetítés (mindenféle motorsport élő közvetítése) átköltözött az MTV3 MAX-ra, amely előfizetős csatorna. Innentől kezdve a televízió – és az abban látott motorsport közvetítés – csak arra lesz identitásformáló hatással, aki hajlandó fizetni érte.

Maradt tehát a nyomtatott média, és annak vizsgálata. A Helsingin Sanomat esetében a vizsgált időszak: 2008. 06. 26 – 2008. 07. 25-ig. Ez 29 számot ölelt fel, melynek az összes terjedelme 1354 oldal volt. (Oldalméret: A/2, mert a Helsingin Sanomat A/1-es ívekkel dolgozik.) Átlagos oldalszám: 46.7 oldal/nap, a 29 szám összes sportterjedelme 130 oldal, ami azt jelenti, hogy átlagosan számonként 4.45 oldal sport van. A vizsgált anyagnak összesen 9.6%-a volt sport, ezen belül 39 oldal, vagyis 30% volt a reklám! A tiszta sportterjedelem kb. 91 oldal.

A Helsingin Sanomat felépítése eltér ugyan az Közép-Európában megszokott napilapok felépítésétől, de ugyanazokat az elveket követi. Hagyományosan több részre oszlik, melyeket az ábécé betűivel jelölnek. Egy újságban egy anyag elhelyezkedését az határozza meg, hogy az olvasók számára mekkora hírértéket képvisel. (HIV.!!!) A HS sportrovata a B részben található, a belföldi és városi hírek, az időjárás, a külföldi hírek és a gazdasági rovat után, viszont a kultúra előtt. Ez azt jelenti, hogy a HS szerint olvasói jobban preferálják a sportot, mint a kultúrát, de kevésbé, mint az időjárást és a gazdaságot.

Az újságban elhelyezett hirdetéseket, azok méretét, nagyságát, árát az befolyásolja, hogy mekkora érdeklődésre tarthat számot az anyag, ami a hirdetést körülveszi. (HIV.!!!) Fenti kijelentéseket, és a statisztika eddig ismertetett adatait figyelembe véve a HS olvasói szemében elég előkelő helyen van a sport. Ezt bizonyítja Mirting István[1] kijelentése is, amit a Nemzeti Sport-nak adott interjújában mondott: „Kérdés: A finnek hozzáállása a sporthoz talán a legpéldamutatóbb. Bármilyen sportot nézünk, lehet látni az alázatot nem csak a játékosokon, hanem a nézőkön is. Mi lehet ennek az oka? Válasz: Mivel igyekeztem megismerni a kultúrájukat […] ez is szóba került. Elmesélték, hogy a történelmükben volt egy olyan időszak, amikor a nemzeti identitásukat a sportban elért sikereik határozták meg. Úgy érzem, hogy ez még ma is motiválja őket, és azért is küzdenek, hogy a sportéletük fejlődjön, ezáltal jobban felfigyeljenek az országra.” (HIVATKOZÁS!!! Nemzeti Sport online)

A vizsgált időszakban közbeeső nagyobb helyi, országos és nemzetközi sportesemények ugyan torzítanak egy kicsit a képen, de ilyen események minden hónapban lehetnek. Ezért választottam ki találomra az időszakot. Jelen időszakban ilyen események voltak: a Tour de France, a Labdarúgó Európa Bajnokság, az Olimpia és a Helsinki Cup (évente megrendezett országos ifjúsági focitorna Helsinkiben). Viszont, mivel nyári időszak volt, elenyésző mértékben lehetett téli sportokról olvasni (a téli időszakban azonban nincs motorsport, és a vizsgálat lényege annak a médiában elfoglalt szerepe). Az 1. táblázatban megfigyelhető a különböző sportágak aránya, mely egyben tükrözi a körülbelüli fontossági sorrendet. Egyéb sportok címszó alatt minden olyan sportot értek, melynek terjedelme nem haladta meg összesítésben a másfél oldalt. Lovassport[2] alá pedig besoroltam minden olyan sportot, melyet lóval vagy lovon űznek.

 

A Ruutulippu 1992 óta jelenik meg Finnországban, mint egyetlen motorsportos évkönyv. Mivel egyetlen, ebből következően piacvezető is. Elsősorban a finn versenyzők nemzetközi és hazai szereplésére koncentrál, de minden szakágban tárgyalja az idény fontosabb eseményeit is. A Ruutulippu tartalmi arányainál valamivel fontosabb a sorrend, amiben a könyv az év eseményeit tárgyalja, mivel ez egyfajta fontossági sorrendet tükröz. Eszerint a F-1 a legfontosabb, aztán jön a pályaautózás, a következő a rali, majd a motorozás, aztán a „Földön-vízen-levegőben”[3] c. fejezet, rövid cikkek a finn bajnokságokról, végül az eredmények. A terjedelmi arányokat tekintve másképp fest a kép (a vizsgálat alapját a 2007-ben kiadott 2006-os évkönyv szolgáltatta):

Bevezető: 4.54%

Forma-1: 21.59%

Pályaautózás: 12.5%

Rali: 29.54%

Motorverseny: 10.22%

„Földön-vízen-levegőben”: 7.95%

Rövid cikkek: 6.25%

Eredmények: 5.6%

Összes terjedelem: 176 oldal.

Mindezen adatokból egy fontos következtetés vonható le, mely a későbbiekben nagyon hasznos lesz: hiába a rali a vezető szakág Finnországban (ennek megfelelően azé a legnagyobb terjedelem), eladni mégis a Forma-1-gyel lehet a leginkább bármilyen sajtóterméket, vagyis a F-1 van a „kirakatban”.

Hasonló következtetés vonható le a Vauhdin Maailmaa-t megnézve is: amennyire lehetséges, a F-1 kerül a címlapra, vagyis azzal adják el a lapot, viszont terjedelem szempontjából a rali lényegesen nagyobb helyet foglal el, mint bármely más szakág.

 

A finn könyvpiacon 1952-ben jelent meg az első motorsport témájú könyv Vauhdin hurmaa: Moottoriurheilun kehitystä ja historiaa címmel. Az első önéletrajzot Ari Vatanen írta 1985-ben, ezt még egy követte: Juha Kankkunené Juha Kankkunen: rallitieden kuningas címmel 1992-ben. Ezzel az önéletrajzok ki is merültek. Az első életrajzot Keke Rosbergről írták 1982-ben, azóta hasonló megtiszteltetésben részesült (mármint finn szerző életrajzot írt róla): Tommi Mäkinen (négy VB-cím után!), Marcus Grönholm (két VB-cím után), Mika Häkkinen (róla három szerző is írt), és Kimi Räikkönen.

Összefoglaló jellegű irodalom (pl. Jyväskylän Suurajot 30 vuotta, egyéb sporttörténeti jellegű könyvek), évkönyvek (pl. Ruutulippu) kis számban jelentek meg 1952-től folyamatosan, de igazán a ’90-es évek elejétől szaporodtak meg gomba módra. Amint a finn nemzeti sportkönyvtár internetes katalógusából kiderül, Finnországban minden olyan könyvből rendelkezésre áll egy példány, melyet Európában a motorsportról írtak, legyen az franciául, vagy akár magyarul! Az már más kérdés, hogy mivel a nemzeti archívum részét képezik, nem engedélyezett a fénymásolásuk. (www.urheilu.kirjas.to) 

 

Azonban a médiának van egy olyan tulajdonsága – bárhol a világon – hogy jórészt csak annyira működik, amennyire hagyják. Vagyis: „Amilyen az adjon isten…”. A finn versenyzőkről manapság jobban elmondható, hogy észreveszik, hogy a média értük dolgozik, és nem ellenük, mint más európai országok versenyzőiről. Azonban még így sem teljes az összhang.

Az első finn önéletrajz úgy keletkezett, hogy Ari Vatanen határozottan megtiltotta jó barátjának Vesa Väisänennek, hogy könyvet írjon róla, miután világbajnok lett ’81-ben. Aztán, amikor a pilóta az 1985-ös Argentin Ralin elszenvedett, csaknem halálos kimenetelű balesetéből lábadozott, az újságíró foglalkozású barát újra megkérdezte: „»Most már talán megírhatnánk azt a könyvet együtt.« »Milyen könyvet?« »Tudod jól, azt, amit a világbajnoki győzelmed után megtiltottál.«” (A. Vatanen, Tuupovaara 5.) Így keletkezett hát az első finn versenyzői önéletrajz. Persze Vatanen koránt sem a sajtó iránti elzárkózásától vezérelve nem akarta a könyvet, hanem szerénységből.

Ahogy Juhani Melart írta róla a Vauhdin Maailmaa hasábjain: „Ari Vatanenben megvolt a hajlandóság, hogy mindent feltegyen egyetlen lapra. Rendkívüli módon szeretetre méltó fiatalember, tipikus finn, aki egyszerűen képtelen féken tartani a győzni akarását. Mindenki szereti ezeket a kissé bolond finneket, írták az európai autós újságok.” (130.)

Melart szerint a mai mezőnyben ugyanilyen Jari-Matti Latvala. „Ariban és Jari-Mattiban megvan ugyanaz a közvetlenség és nyitott kisfiússág, ugyanaz a szikra a szemükben, és ugyanaz a győzni akarás, féktelen „minden csak játék”-lelkek.” (130.) és valóban: az ifjabb Latvala folyton győzni akar, de emellett széles, kisfiús mosollyal, töretlen együttműködési készséggel, kitűnő angolsággal, és kedves humorral szolgája ki a sajtót. Nem csak győzni tanult meg, de azt is, hogyan kell magát eladnia.

 

Viszont Heikki Kulta, a Turun Sanomat újságírója az Uskomaton Mestaruus oldalain elmondta, hogy az első találkozásuk óta ugyan már szorosabb barátságot kötöttek Räikkönennel, de az eleinte a fiatal finn roppant bizalmatlan volt. 2000 októberében, amikor kiderült, hogy Kimi Räikkönen lesz a következő évben a Sauber egyik pilótája, Heikki Kulta hazatelefonált Malajziából Finnországba, és megkérte a szerkesztőségi asszisztenst, hogy kerítse elő Räikkönen telefonszámát.

„Alig egy perc telt el, amikor a telefonom csöngött. Itt Räikkönen – jelentkezett be Kimi.” (11.)

Inkább felhívott valakit a világ másik végén, minthogy megadta volna a telefonszámát… Az első időkben egyetlen idézhető megnyilvánulása ennyi volt: „Nem tudom.”. „Kimi gyakran előlem is elfutott, amikor nem volt kedve újságírókkal beszélni.” – emlékszik Kulta.

Räikkönen azóta sincs kifejezetten jó viszonyban a sajtóval, főleg nem a finn bulvársajtóval. Az F1 Racing 2008 szeptemberi számában megjelent egyik interjúban így válaszolt a „Hogyan kezelnek mostanság Finnországban?” kérdésre: „Most már minden oké. A tavalyi év óta már nincs annyi csesztetés. Amúgy ez mindig ugyanolyan: ha csinálsz valamit, azonnal az arcodba másznak, és ez ellen semmit sem tehetsz. De általánosságban a helyzet most jobb, mint korábban. Volt egy pont, amikor tényleg elég kellemetlen volt ez az egész, de inkább nem panaszkodom.” (F1 Racing, 2008. szeptember, 30.) Räikkönen minden kétséget kizáróan az Iltalehti időnként kissé túlzásba vitt érdeklődését érti a „csesztetés” szó alatt. Mint már korábban is említettem, az adott lap hasábjain ő az ügyeletes sportoló-botrányhős.

Többször, több interjúban is kifejtette: az egész felhajtást utálja, ami az autósportot körülveszi. Semmi mást nem akar, csak vezetni, versenyezni. Ezért van az, hogy néha meglehetősen zárkózottan fogadja a sajtó sokszor túlbuzgó érdeklődését. (F1 Racing)

A VM így értékelte Räikkönen PR-képességeit: „Rettenetes! Habár Kiminek humorérzéke is van, és lenne újabb mondanivalója is [azon kívül, hogy „Nem tudom.”], az évek folyamán gondosan elrejti ezeket, mentorai tanácsait betű szerint megfogadva.”

 

Visszatérve a ralihoz: valószínűleg Marcus Grönholm sem volt a WRC hivatalos riporterének kedvence, amikor a „Mit gondolsz, milyen idő lesz holnap?” kérdésre azt válaszolta, hogy „Honnan tudjam, nem vagyok meteorológus!” (youtube.com). Grönholmnak alapvetően a kedvétől függött, hogy éppen hogy áll hozzá a sajtó érdeklődéséhez, de a tévéfelvételek alapján elmondható, hogy általában együttműködő volt.

Juha Kankkunent egyszer láttam nyilatkozni, akkor is egy „Kiitos, kiitos!”-szal próbált lerázni egy angol nyelvű riportert (youtube.com), bár Dávid Sándor Halottak szabadságon című könyvében állítja, hogy a megfelelő pillanatban akár olyan jól lehetett vele csevegni, mintha kölyökkorukban együtt fociztak volna a grundon. (HIV!)

 

És akkor itt van a csodagyerek, akire forma-1-es debütálása óta szájtátva bámul a világsajtó, csupán azért, mert nem akarja elhinni senki, hogy létezik egy olyan finn, aki a megtestesült álom a sajtó számára. A Vauhdin maailmaa a lehetséges 10 pontból 9-et adott Kovalainen PR-képességeire (Räikkönen ugyanerre 6-ot kapott), a következő magyarázattal kísérve: „Sármos, jóképű, találékony. A McLaren marketingszakembereinek álma.” (28.)

Ő maga így nyilatkozott: „Az erősségeim? Egészen jól vezetek, és verhetetlen vagyok, ha lányokat kell megnevettetni!” (HIV!)

 

Az utóbbi időben a finn sajtónak volt munkája bőven a motorsporttal kapcsolatban. És, bár a rali a meghatározó szakág a sportágon belül, a Forma-1 az autósport, és ezáltal valamennyire Finnország kirakata is. A finn sajtó pedig ma már mindent elkövet, hogy versenyzőik országon kívül és belül egyaránt ismertek és elismertek legyenek. Bizonyos sajtóorgánumok egy kicsit túl is teljesítik a tervet, de bizonyos pilóták a mai napig alulértékelik a sajtó fontosságát.



[1] A Videoton labdarúgócsapatának egykori kapusa, később a finn elsőosztály játékosa.

[2] Bár magyar terminussal minden ilyen sportot lovassportnak nevezünk, a finn sajtó különválasztja a lovaglást, a fogathajtást, stb…

[3] A fejezet tartalma többek között: motorcsónak-versenyzés, műrepülés, stb.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

40 Ways to Lower Your Blood Weight

(Aenurgeglymn, 2018.10.10 04:44)

Compression est comment robuste votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur essence pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque temps votre coeur bat, il pompe le sang tout au long vos arteres a la reste de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-generique-en-pharmacie/

Expensive Blood Pressure and Nerve Blight

(ADiogregemeM, 2018.09.18 17:44)

Pression arterielle est comment calleux votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur essence pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent perseverent b gerer offre sang loin de votre coeur. Chaque age votre moelle bat, il pompe le sang a tous egards vos arteres a la vacances de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-pas-cher-france-roumanie/